Lego Space Agency


TIL: Ha nem tudsz fordulni, forgass el mindent.

2016. július 19. 21:50 - azt mondták irjak blogot

Gondolom mindenki ismeri viccet a NASA-ról, az oroszokról meg a millió dolláros golyóstollról. Nos, ha a konkrét sztori valójában urban legend, attól még az oroszok tényleg rengeteg - szerintem - zseniálisan egyszerű megoldást tudtak kitalálni bonyolult problémákra. Egyik ilyen, hogy hogyan jussunk a megfelelő pályára. És egyáltalán, mi kell ahhoz, hogy a megfelelő pályára jussunk?

Nos, a megfelelő pályához két dolog kell: megfelelő sebesség és megfelelő irány. A sebesség elérése elég egyértelmű: elégetnek a rakétában rengeteg üzemanyagot, hogy elég lendületet tudjon szerezni, hogy a gravitációt ki tudjuk kompenzálni. A megfelelő irány már egy picit trükkösebb. Ahhoz, hogy valami az űrben maradjon oldalirányú lendületre van szüksége. Emiatt a rakéták viszonylag hamar elkezdenek oldalra fordulni, mint ahogy a következő képen is látszik.

spacex-iv.jpg

Timelapse felvétel a Falcon 9 egyik startjáról. (Forrás: SpaceX)

Ez még önmagában nem olyan bonyolult, hiszen ehhez elég egy picit megdönteni a hajtóművet az egyik irányba és máris arra fog dőlni a rakéta. Ezt még bármely analóg számítógép viszonylag egyszerűen képes kivitelezni.

Persze az sem mindegy, hogy milyen inklinációja (az egyenlítő síkjával bezárt szöge) lesz a pályának: például, ha az egész Földünk élővilágát akarjuk feltérképezni, beleértve az Északi- és a Déli sarkot, célszerű 90°-ban indítani. Ha viszont mondjuk Kínának TV adást sugározni, akkor praktikus minél közelebb maradni az egyenlítőhöz. Ehhez nem is kell más, minthogy először a megfelelő irányba forduljon a rakéta és máris mehet az előző program.

Persze gyakorlatban annyira azért nem egyszerű a rakétát a tengelye körül megforgatni, főleg nem az 50-es évek technológiai színvonala mentén. A problémát viszont meg kellett oldani, mert Bajkonur eléggé a kontinens közepén volt és nem indíthatták akármerre a műholdakat. Szergejék így hát jobb híján minden egyes start előtt megforgatták az egész kilövőállást mindenestül a megfelelő irányba.

Ez a lenti videóban nagyon szépen látszik: a két szétnyitott szervíztorony-kar és az üzemanyag-töltő kar el van fordítva kb. 30°-kal a vasúti sínekhez képest, ahol betolták a rakétát.

Progress MS-3 teherűrhajó indítása egy Szojuz-U rakétán

És ennek kivételesen nem csak az "ami nem romlott el, azt ne javítsd meg" hozzáállás az oka, hanem egész egyszerűen az, hogy az oroszok a mai napig használják a Szojuz rakétákból az U és FG verziókat, előbbieket műholdak, teherűrhajók fellövésére, utóbbit leginkább emberekére. Igen, azt a Szojuz-U-t, amit először 1973(!)-ban lőttek fel és a mai napig egy analóg(!) irányítási rendszerrel repül.

Természetesen azóta fejlődött az orosz technika is: a régi Szojuzokat elkezdték lecserélni a Szojuz-2.1 különféle verzióira. Ezek már modern, digitális számítógépekkel rendelkeznek és képesek kezelni a bonyolultabb manővereket is. Ez jóval nagyobb szabadságot ad a küldetések tervezőinek. Elvileg még két Progress teherűrhajót fognak felküldeni Szojuz-U-kkal, majd 2019-től - ha nem jön közbe semmi komolyabb probléma - az emberek szállítását is az új Szojuz-2.1-ekre fogják bízni.

Új űrközpont, új rakétával és egy új korszakkal: Vosztocsnij, Szojuz-2.1a, digitális irányítás: ez már képes a tengelye körül megfordulni.

De még mielőtt valaki hangossan felszisszentene, hogy bezzeg a régi jóból semmi nem maradt, megnyugtatok mindenkit, hogy a gyufával gyújtás marad.

Szólj hozzá!

Szojuz-TMA űrhajó és néhány egyéb újítás

2016. április 20. 09:26 - azt mondták irjak blogot

El is felejtettem megemlíteni: végül megépítettem a Szojuz-TMA űrhajót is, amit még valamikor ősszel LDD-ztem össze. (Azóta már van Szaljut-6 is...)

De maga a szállító/emelő is kapott néhány újítást:egyrészt átalakítottam a hátsó kocsit hat tengelyessé, mint az igazi. Ezáltal egyben hosszabb is lett 8 studdal, egyben túllépve a "hivatalos" 34-es hosszon is. Illetve kapott még néhány "műszert", ami egyébként is rajta van.

soyuz_tma_upd_4.jpg

Előny: ívekben sokkal kevésbé lóg ki a rakéta eleje így, hogy az első forgóváz előrébb került 8 studdal (a második valójában csak egy "utánfutó"), hátrány, hogy a váltókapcsolókkal továbbra sincs kibékülve. Meg lassan tényleg érik az, hogy tervezzek ehhez egy rendes mozdonyt, amivel lehet lassan, megbízhatóan húzni/tolni, mert egy PF motor már küzd vele.

soyuz_tma_upd_5.jpg

Illetve végleges lett még a Szojuz 2-1v verzió is. Kis adapterrel teljesen jól használható a meglévő szállító. (Valakinek van két felesleges sárga létrája?)

soyuz_tma_upd_6.jpg

Most egyébként így néz ki a teljes Szojuz család...

soyuz_tma_upd_7.jpg

...illetve a teljes orosz űrprogramom. Apropó, orosz űrprogram. Pénteken elvileg indítják az első Szojuzt Vostocsnyíjből, Kelet-Oroszországból. Ez az oroszok új űrközpontja, Bajkonur helyét fogja idővel átvenni.

Szólj hozzá!

Új tarkabarkák

2016. március 21. 05:08 - azt mondták irjak blogot

No, végre kész lettem az indokolatlanul elhúzott leltárral és egy-két rendelés is kezd már beesni, illetve végre volt egy kis időm építeni is valamit. Ennek örömére összeraktam 4 új rakétát. Igaz, még nincs mindegyik teljesen kész, de formailag már kezd összeállni.

wp_20160321_01_52_52_pro.jpg

Balról jobbra. Ariane 5, Soyuz 2-1v, Soyuz-FG, Long March 2F (CZ-2F), Delta 2

Na de haladjunk sorjában:

Ariane 5

Európa nagy rakétája. Egyaránt használjak kereskedelmi és tudományos célú műholdak fellövésére. Egyik legismertebb rakománya talán a Rosetta nevű űrszonda, ami a 67P/Churyumov–Gerasimenko nevű üstökös felderítésére küldtek. Ezen kívül 5 alkalommal vitt még ellátmányt a Nemzetközi űrállomásra az európai ATV teherűrhajóval.

Kereskedelmi célú küldetéseknél érdekesség még az, hogy jellemzően párban indítanak vele két műholdat, illetve a következő Galileo navigációs műholdakat a Szojuzok helyett négyesével fogják indítani

wp_20160321_02_02_39_pro.jpg

Amivel kifejezetten elégedett vagyok az az első fokozat, főleg a hajtómű része. Amivel nem tudok mit kezdeni az az, hogy a panel elemek csak homokszínben elérhetőek, a valódi rakéták meg inkább kékesek. Igaz, a legtöbb ábrán meg inkább sárgás, szóval jól van ez így. Amivel nem vagyok még elégedett az a szilárd hajtóanyagú rakéták teteje, de egyelőre nincs jobb ötletem rá.

Illetve hiányzik még a második fokozat hajtóműve, illetve jó lenne, ha a 60080-as Spaceport szettben lévő elemből létezne fehér.

wp_20160321_02_05_03_pro.jpg

Soyuz 2-1v

Erről már korábban megemlékeztem, lényegében egy "könnyített" Szojuzról van szó. Korábban még nem volt meg a rakéta, most már ez is kész. (Illetve egy elem még hiányzik belőle, de ez már részletkérdés.)

wp_20160321_01_54_13_pro.jpg

Long March 2F

Erről és az egész kínai űrprogramról szerintem még fogok írni bővebben, egyelőre maradjunk annyiban, hogy a kínaiak Szencsou űrhajójának szállítására alkalmas rakétája. Ugyan nincs közvetlen köze az orosz Szojuz rakétához vagy az űrhajóhoz, nehéz lenne letagadni, hogy a kínaiak gyakorlatilag ugyanazon elvek mentén haladtak, mint az orosz mérnökök.

wp_20160321_01_56_04_pro.jpg

Balra: Soyuz-FG, jobbra: CZ-2F

Azt hiszem, elég nyilvánvaló, hogy ezzel vagyok jelenleg a legkevésbé elégedett. A végére már kifogytam a fehér 4x4-es kerek kockákkal, emiatt van egy csomó helyen lyukas kocka, illetve az 5 magas panelekből is hiány van.

wp_20160321_01_58_13_pro.jpg

Delta II

És végül, de nem utolsó sorban, itt az egyik legtöbbet használt amerikai rakéta a Delta II. Erről is rengeteget lehetne sztorizgatni, lévén egy 27 éves rakétáról van szó, amelyet mai napig használnak. Vitt már fel GPS műholdakat (gyalorlatilag a legutolsó szériát leszámítva 2009-ig az összes Block II-est), rengeteg tudományos célú műholdat - csak a Marshoz 8-at! - a Dawn szondát a Cereshez és a Vestahoz vagy a MESSENGER-t a Merkúrhoz.

wp_20160321_01_59_07_pro.jpg

Látszólag késznek is tűnhet a rakéta, azonban picit jobban megnézve, el van még színezve az alja, mert még hiányzik néhány kékes panel. Illetve a boosterek még elég félkészek. Sajnos nem sikerült megnyugtató módot találni arra, hogy hogyan tudjak 9 boostert rögzíteni a rakétához, meg egyébként is csak 6-hoz volt elég anyagom.

De összességében egész rakéta-szerű már így is.

wp_20160321_02_01_07_pro.jpg

Egyelőre ennyi. Ami még újdonság, hogy átterveztem a készülő HÉV/Metrószerű vonaton (+200 elem, óje...), illetve elkezdtem egy épületet is megépíteni, de egyelőre még kb. a harmada van meg.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása