Már mikor először elkezdtem LDD-ben tervezni a Soyuzt, már akkor gondolkoztam azon, hogy hogyan lehetne egy Proton rakétát is megépíteni, amivel az alapvető probléma az, hogy Legóból tök jól lehet négyszöget építeni, de hatszöget kevésbé. De ezen sikerült túllendülni, így - legalább LDD-ben terv szintjén - készítettem egy Proton-K-t a hozzá tartozó vasúti szállítóval.

Proton-K balra. Mellette a már ismert Soyuz-FG

A kapcsolódási pont relatíve sok elemből áll meglehetősen (az a 3 kockányi magasságon van kb. 50-50 elem) míg az egész rakéta nem egész 400 elem. További érdekesség, hogy az oldalsó tartályokat alkotó kerek kockák fejjel lefelé épültek.

Megvan mindhárom fokozata, bár az első egy picit furcsa a nagy kiálló 32-es technic axlevel, de így tudtam a másodikat stabilan rárakni. Egy picit még elégedetlen vagyok az oldalsó tartályok tetejével, de még bőven van időm javítani rajta. Az áramvonalazással sem vagyok teljesen elégedett, de 6 stud szélesből sajnos ilyet lehetett kihozni. Illetve a 6-4 váltással se, gyakorlatilag ugyanazt a béna megoldást csináltam, mint a 3368-es szettben. (Kedves Lego, szeretnék egy fehér 6-4/2-es csonka fél- vagy negyedkúpot karácsonyra, köszönöm! Vagy egy fehér 6-1/5-ös kúpot és akkor építek Proton-M-et. Vagy legalább azt, ami az új Shuttles szettben van.)

A három fokozat és a teher körüli védőburok.

Kilövőpad viszont még nincs, pontosabban szervíztorony nincs. Ami megvan az a lyuk, ahova a rakétát be lehet emelni, az emelő és a szervíztoronyhoz tartozó sín. Még gondolkozok, hogy áttervezzem-e, ugyanis, a valódinak elég távol van a szervíztornya a padtól, ráadásul a vonat is ugyanabból az irányból jön, nálam meg 3 58-as baseplate közepén van a kilövőállás, egyik irányba az emelő (és onnan jön a mozdony) másik irányból meg a szervíztorony, amivel egyelőre kreatív válságban vagyok. Meg az sem tetszik túlzottan, hogy megint 3 kockával meg van emelve az egész kilövőállás, így legalább egy-másfél méternyi emelt sín kell, amihez ha csak egy plate/síndarabos emelkedőt csinálok még további 9 szegmensnyi sín hozzájön. Ez meg már így 3,5 méter kb...

Egy valódi Proton, mögötte a mobil szervíztorony.

Természetesen van hozzá vasúti szállító. Egy apró érdekesség: míg a másik rakétánál a hidraulika a szállító járművön van, addig a Protonnál magát az egész vasúti kocsit emelik meg az elülső forgóváz nélkük. Egy lentebbi képen látható.

Proton-K a vasúti szállítón

És miért is jó ez a rakéta? Mint ahogy az az első képen is látszik: nagyobb. Egy univerzális rakétacsalád középső tagjaként született elsősorban - mint ahogy a Soyuz is - ballisztikus rakétának nagyméretű atombombák célra juttatására. Éppen ezért nem kerozin + folyékony oxigén (amit hűteni kellene) az üzemanyaga, hanem aszimmetrikus dimetil-hidrazin (UDMH) és dinitrogén-tetroxid (N₂O₄). Előnye, hogy vegyülve egyből gyullad, így nem kell gyújtószerkezet sem, illetve szobahőmérsékleten elvan, így hosszú ideig lehet a kilövőállásban a rakéta. Hátránya, hogy látszik, hogy nem a Greenpeace tervezte: mindkét anyag egész sok "plecsnivel" rendelkezik a veszélyességi besorolásokból.

meg egy másik szögből

Azonban gyakorlatban (szerencsére) sosem használták, mint ICBM, viszont használták nehéz teherszállító rakétának, ugyanis jó 20-22 tonnát képes pályára állítania a legújabb változata a Proton-M. Különféle változataiból mintegy 400-at lőttek fel, sajnos nem olyan jó aránnyal. Azonban még mindig ez a legnagyobb rakétája jelenleg az oroszoknak az Angara-A7-ig (és valószínűleg nem is most fogják Ukrajnával felújítani az Energija programot).

Proton-M emelés közben.

És, hogy miért Proton-K és nem nem Proton-M, ha az az újabb? Egyrészt, mert Legóból nehéz megcsinálni normálisan azt az orkúpot. Másrészt a történelmi jelentősége miatt: ezzel a rakétával lőtték fel mind a 7 Salyut/Almaz űrállomást (a Saylut-6-on járt Farkas Bertalan is), a MIR összes modulját (kivéve a Shuttlehoz használt adaptert, azt a Shuttle vitte első útján magával) valamint a Nemzetközi űrállomás néhány modulját, köztük a legelsőt a Zaryat is. Ez se mai csirke, a legelső Proton-t 1965-ben lőtték fel, míg a Proton-K-t 1967-2012 között használták. A legújabb Proton-M-et 2007-től használják.

Egy balul sikerült Proton-M indítása 2013-ban. (Nem vagyok vegyész, de ha jól sejtem, akkor az a barna anyag, ami látható a rakéta szétesésénél és a robbanása felett balra, az a dinitrogén-tetroxid.)

Hogy mikor lesz kész? Egyelőre nem tudom, egyelőre (részben) félre is teszem a projektet. Rakétát megpróbálom összerakni mielőbb, talán a vasúti szállítót is, mert egyszerűbbnek tűnik, mint a Soyuzé, a kilövőállás leghamarabb jövőre. Igaz, ott még sok minden nem tetszik, ha azokat nem sikerül javítani, akkor marad csak a szállító + a rakéta. Addig meg tervezgetek mást, pl. hétvégén is kicsit kísérleteztem a Delta 4 kilövőállással, a tavalyi tervem teljesen kidobtam.