Lego Space Agency


Pimp my Szojuz

2015. június 20. 16:38 - azt mondták irjak blogot

Ami sosem tetszett a boosterekben, hogy nem kifejezetten Szojuzos, így egy ideje gondolkodtam azon, hogy mit lehetne a 45301-es elemmel kezdeni. Egy kis délutáni LDD-zgetésnek ez lett az eredménye:

soyuz-booster-upgr1.png

Pro:

  • Sokkal jobban hasonlít az eredetire.
  • Megoldható a sárgás-narancssárga csík is.
  • Felkerültek a boosterekre a vezérsíkok is.
  • Van vernier hajtóműve végre a core stage-nek is.
  • Elvileg elfér a mostan infrastruktúrában (bár a vezérsíkok kétségesek).
  • Mind a négy booster egyforma, nincs alsó/felső "lyukas".
  • Sokkal "Lego"-sabb...

soyuz-booster-upgr2.png

Kontra:

  • ...cserébe szögletesebb is.
  • Néhol még picit lyukas/szellős.
  • Teteje lehet, hogy könnyen szétesik.
  • 485 kocka a 218 helyett.
  • Ki kell pakolnom a mosógépet...
Szólj hozzá!

Proton-K rakéta és szállító

2015. június 15. 03:13 - azt mondták irjak blogot

Már mikor először elkezdtem LDD-ben tervezni a Soyuzt, már akkor gondolkoztam azon, hogy hogyan lehetne egy Proton rakétát is megépíteni, amivel az alapvető probléma az, hogy Legóból tök jól lehet négyszöget építeni, de hatszöget kevésbé. De ezen sikerült túllendülni, így - legalább LDD-ben terv szintjén - készítettem egy Proton-K-t a hozzá tartozó vasúti szállítóval.

proton-vs-soyuz.jpg

Proton-K balra. Mellette a már ismert Soyuz-FG

A kapcsolódási pont relatíve sok elemből áll meglehetősen (az a 3 kockányi magasságon van kb. 50-50 elem) míg az egész rakéta nem egész 400 elem. További érdekesség, hogy az oldalsó tartályokat alkotó kerek kockák fejjel lefelé épültek.

proton-rogzitesi-pontok.jpg

 

Megvan mindhárom fokozata, bár az első egy picit furcsa a nagy kiálló 32-es technic axlevel, de így tudtam a másodikat stabilan rárakni. Egy picit még elégedetlen vagyok az oldalsó tartályok tetejével, de még bőven van időm javítani rajta. Az áramvonalazással sem vagyok teljesen elégedett, de 6 stud szélesből sajnos ilyet lehetett kihozni. Illetve a 6-4 váltással se, gyakorlatilag ugyanazt a béna megoldást csináltam, mint a 3368-es szettben. (Kedves Lego, szeretnék egy fehér 6-4/2-es csonka fél- vagy negyedkúpot karácsonyra, köszönöm! Vagy egy fehér 6-1/5-ös kúpot és akkor építek Proton-M-et. Vagy legalább azt, ami az új Shuttles szettben van.)

proton-fokozatok.jpg

A három fokozat és a teher körüli védőburok.

Kilövőpad viszont még nincs, pontosabban szervíztorony nincs. Ami megvan az a lyuk, ahova a rakétát be lehet emelni, az emelő és a szervíztoronyhoz tartozó sín. Még gondolkozok, hogy áttervezzem-e, ugyanis, a valódinak elég távol van a szervíztornya a padtól, ráadásul a vonat is ugyanabból az irányból jön, nálam meg 3 58-as baseplate közepén van a kilövőállás, egyik irányba az emelő (és onnan jön a mozdony) másik irányból meg a szervíztorony, amivel egyelőre kreatív válságban vagyok. Meg az sem tetszik túlzottan, hogy megint 3 kockával meg van emelve az egész kilövőállás, így legalább egy-másfél méternyi emelt sín kell, amihez ha csak egy plate/síndarabos emelkedőt csinálok még további 9 szegmensnyi sín hozzájön. Ez meg már így 3,5 méter kb...

proton_sm_rollout_1.jpg

Egy valódi Proton, mögötte a mobil szervíztorony.

Természetesen van hozzá vasúti szállító. Egy apró érdekesség: míg a másik rakétánál a hidraulika a szállító járművön van, addig a Protonnál magát az egész vasúti kocsit emelik meg az elülső forgóváz nélkük. Egy lentebbi képen látható.

proton-szallito2.jpg

Proton-K a vasúti szállítón

És miért is jó ez a rakéta? Mint ahogy az az első képen is látszik: nagyobb. Egy univerzális rakétacsalád középső tagjaként született elsősorban - mint ahogy a Soyuz is - ballisztikus rakétának nagyméretű atombombák célra juttatására. Éppen ezért nem kerozin + folyékony oxigén (amit hűteni kellene) az üzemanyaga, hanem aszimmetrikus dimetil-hidrazin (UDMH) és dinitrogén-tetroxid (N2O4). Előnye, hogy vegyülve egyből gyullad, így nem kell gyújtószerkezet sem, illetve szobahőmérsékleten elvan, így hosszú ideig lehet a kilövőállásban a rakéta. Hátránya, hogy látszik, hogy nem a Greenpeace tervezte: mindkét anyag egész sok "plecsnivel" rendelkezik a veszélyességi besorolásokból.

proton-szallito.jpg

meg egy másik szögből

Azonban gyakorlatban (szerencsére) sosem használták, mint ICBM, viszont használták nehéz teherszállító rakétának, ugyanis jó 20-22 tonnát képes pályára állítania a legújabb változata a Proton-M. Különféle változataiból mintegy 400-at lőttek fel, sajnos nem olyan jó aránnyal. Azonban még mindig ez a legnagyobb rakétája jelenleg az oroszoknak az Angara-A7-ig (és valószínűleg nem is most fogják Ukrajnával felújítani az Energija programot).

0_verticalisation_h.jpg

Proton-M emelés közben.

És, hogy miért Proton-K és nem nem Proton-M, ha az az újabb? Egyrészt, mert Legóból nehéz megcsinálni normálisan azt az orkúpot. Másrészt a történelmi jelentősége miatt: ezzel a rakétával lőtték fel mind a 7 Salyut/Almaz űrállomást (a Saylut-6-on járt Farkas Bertalan is), a MIR összes modulját (kivéve a Shuttlehoz használt adaptert, azt a Shuttle vitte első útján magával) valamint a Nemzetközi űrállomás néhány modulját, köztük a legelsőt a Zaryat is. Ez se mai csirke, a legelső Proton-t 1965-ben lőtték fel, míg a Proton-K-t 1967-2012 között használták. A legújabb Proton-M-et 2007-től használják.

Egy balul sikerült Proton-M indítása 2013-ban. (Nem vagyok vegyész, de ha jól sejtem, akkor az a barna anyag, ami látható a rakéta szétesésénél és a robbanása felett balra, az a dinitrogén-tetroxid.)

Hogy mikor lesz kész? Egyelőre nem tudom, egyelőre (részben) félre is teszem a projektet. Rakétát megpróbálom összerakni mielőbb, talán a vasúti szállítót is, mert egyszerűbbnek tűnik, mint a Soyuzé, a kilövőállás leghamarabb jövőre. Igaz, ott még sok minden nem tetszik, ha azokat nem sikerül javítani, akkor marad csak a szállító + a rakéta. Addig meg tervezgetek mást, pl. hétvégén is kicsit kísérleteztem a Delta 4 kilövőállással, a tavalyi tervem teljesen kidobtam.

2 komment

A Delta 4 család születése

2015. április 29. 00:55 - azt mondták irjak blogot

Szóval ott hagytuk abba, hogy valamikor tavaly ősszel már nagyon untam a KSP-t és a Minecraftot is, azonban rátaláltam a Lego Digital Designerre. Azt meg már egy kisgyerek is hamar megtanulja, hogy végtelen mennyiségű Lego kocka = jóság. Másik motiváció a Lego Ideason talált Baikonur volt: vonatostul, kilövőpadostul, mindenestől. Innen jött az ötlet, hogy építsek LDD-ben valami hasonlót. Persze, eleinte szigorúan csak LDD-ben.

Kezdetek, avagy (újra) játékban

Mivel mással kezdtem volna a tervezést, mint a rakétával. Ekkor még nem nagyon tudtam, hogy hol tart a Lego a XXI. században, hisz utoljára gyerekkoromban játszottam vele, mikor a 9V-s vonatrendszer még újdonság volt. (Na de akkor mennyit...) Kicsit ugyan ellentmondásosnak tűnhet, hogy ha egyszer csak LDD-re terveztem valamit, figyelembe vettem, hogy megépíthető legyen. Ennek két oka volt: egyrészt már Minecraftban is zavarta a realitásérzékem, ha valami nem tűnt hihetőnek, másrészt Lego Ideason is nagyon rossz volt látni, hogy egyesek mennyit beleöltek egy-egy kreatív tervbe, csak abba nem gondoltak bele, hogy az fizikailag sosem fog egyben maradni. Pedig ott még esélye is lehetett a dolognak, hogy valamiből egyszer egy kézzel fogható termék lesz.

Na de vissza a korai tervekhez. Az alábbi képen kigyűjtöttem, hogy milyen tervek voltak. Összehasonlításképp beraktam a 3368 Space Centre setben lévő rakétát is (bal oldalt).

2015-04-korai-raketak.jpg

Először valami ahhoz hasonlót akartam, csak javítva annak fogyatékosságait, miszerint az oldalsó boosterek nem leválaszthatóak és az egész igazából egy SSTO (single stage to orbit, azaz olyan rakéta, ami egy fokozattal képes pályára állni - ez jelenleg a Földről nem túlzottan megoldott) és ez picit zavarta a fentebb már említett valóságérzetem. Plusz nem igazán tetszett a 6-4 stud közötti váltás megoldása sem. Persze, értem azt, hogy egy gyerekjátéknak kellett az, hogy egyben maradjon és szilárd maradjon és azt így tudta a Lego elérni.

A tervezés során látható, hogy szépen lassan eljutottam egy Delta 4 tervéhez. Ami azért jó, mert adta magát, hogy legyen egy rendes második fokozat is, illetve, hogy maga a rakéta moduláris legyen.

2015-04-delta4h.jpg

A valódi Delta 4 Heavy

A Delta 4-ről röviden

A Delta 4 egy viszonylag fiatal rakétacsalád amelyet az United Launch Alliance (Lockheed + Boeing közös rakétázós cége) fejlesztett ki és javarészt az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) használ zömében katonai célú műholdak kilövésére. A család érdekessége a Common Booster Core (~közös gyorsítófokozat), azaz a Delta 4-es család tagjai ugyanazt az első fokozatot használják. A Medium konfigurációkban természetesen csak egy darab van (ott az eltérés a második fokozatban - van 4 és 5 méter átmérőjű) van, esetleg kiegészítve 2-4 db kisebb, szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával.

A Heavy konfigurációban viszont három ilyen CBC-t összefognak és így majdnem 29 tonna terhet is képes alacsony földkörüli pályára állítani. Ilyenkor a start után a középső fokozat teljesítményét visszaveszik, ameddig ki nem ürül a két szélső CBC, hogy a leválasztásig takarékoskodjanak az üzemanyaggal, ami folyékony hidrogén és folyékony oxigén. (Mondhatni környezetkímélő, hisz ebből víz lesz :)

Egyébként tavaly nyáron egy Delta 4 Heavy-vel lőtték fel a NASA új űrhajóját, az Orion egy tesztpéldányát az Exploration Flight Test-1 keretén belül két körre a Föld köré, hogy kipróbálják, hiszen az SLS még jóval odébb van. Miért érdekes ez? NASA az Orion-nal tervez a Marsra menni. Illetve tervben van még egy aszteroida befogása és Hold körüli pályára állítása, majd emberes vizsgálata, amihez szintén az Oriont tervezik használni.

 

2015-04-delta4medium-4-2-gps-2f9.jpg

Egy Delta 4 Medium+ (4,2), ami épp egy GPS műholdat visz az űrbe.

 

Tervezés, megépítés

Amin sokáig agyaltam még az az, hogy mekkora méretet is tervezzek. Ugyan eleinte nem volt terv a valódi megépítés, azért próbáltam olyat tervezni, ami a valóságban is megépíthető legyen. Ez LDD-ben azért okoz némi kihívást, illetve kell hozzá egy kis tapasztalat, hogy mégis mit bír ki egy Legó kocka. De a stabilitásról majd még később.

Végül a méretét a hozzá tervezett szállítójármű döntötte el: nagy :)

Ezen kívül ami kérdés volt még az a színezés. A teljes fehér-szürke dekorációval az elég unalmasnak tűnt, így gondoltam keresek mást. Alapvetően négyféle elem jött szóba a rakétatest megtervezésekor 4 stud széles kategóriában, kettő egy kocka magas kerek elem, és kettő félhenger (egyik 4, másik 5 kocka magas). Közös nevező a "flame yellowish orange" lett ("bright light orange" Bricklinkül), illetve a régi sötétszürke ("dark gray"). Utóbbi azért jó, mert találtam a 4-2-es kúpelemből is régi sötétszürkét, amivel fejjel lefelé állítva szépen le lehetett modellezni a Delta 4 alját, ugyanis az eredeti terv elég könnyen elhagyta a dekorációját. Ez persze, csak a megépítés után derült ki, bár számítottam rá.

Végeredmény ugyan nem hasonlít színben a Delta 4-ekre, de nem érdekelt különösebben, nekem így jobban tetszett.

2015-04-delta4alja-regi-uj.jpg

A problémás elemek. A kis fekete dekorációk sosem kerültek fel végül. Balra az új terv.

Formailag van még egy eltérés: A Delta 4-eket kétféle második fokozattal szerelik, 4 és 5 méter szélessel. Ez magával hozza az áramvonalazás szélességét is. Mivel sikerült szereznem a már említett 3368-as szettben lévő elemekből 6 db-ot, így úgy döntöttem, hogy a nagyobb terhekre az lesz használva, a kisebbekre csak a sima 5 kocka magas 4 széles félhenger. Meglepően jól ki lehet használni azt a helyet is.

Szóval akkor következzen az építés...

Szólj hozzá!
Címkék: rakéta MOC Delta 4
süti beállítások módosítása